Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

  

AZ ERDÉLYI KOPÓÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

ALAPÍTÓ OKIRATA

amely alapján Szilágyi Márta (lakcím: 3554 Bükkaranyos, Ady Endre u. 4.) alapító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:378. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező, a Győri Törvényszék által Pk. A.51.420/2003/3. számú, 2004. január 6-án jogerőre emelkedett végzésével nyilvántartásba vett "Az Erdélyi Kopóért Közhasznú Alapítvány" 2003. december 10-én kelt Alapító Okiratát az alábbiakkal módosítja, egységes szerkezetbe foglalva:

 

1. Az alapítvány neve: AZ ERDÉLYI KOPÓÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

 

2. Az alapítvány székhelye: 2119 Pécel, Csatári utca 30/A.

 

3. Az alapítvány célja: Az Alapítvány minden legális módon támogatni kívánja az "erdélyi kopó" kutyafajta megmentésére szolgáló kezdeményezéseket, tevékenységeket, s e munkában - a történeti áttekintés után leírt céloknak megfelelően - tevékenyen is részt kíván venni, tekintettel a következő, rövid fajta-ismertetésben leírtakra.

 

Az erdélyi kopó egyike a tíz magyar kutyafajtának. Ősei Árpád vezérrel érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol más kopó típusú kutyákkal keveredve alakult ki az Árpád-házi királyok uralkodása alatt a pannon kopó, a későbbi magyar kopó és az erdélyi kopó őse. Már az 1200-as évekből fellelhető írás róla, középkori kódexek miniatúráin pedig kopórajzokat találhatunk.
A pannon kopó sorsát a történelem és a politika egyaránt befolyásolta. A második világháborúban állománya nagy károkat szenvedett, a magyar kopó kipusztult, az erdélyi kopót pedig a román vadászati törvények sújtották. Ha elkötelezett tenyésztők áldozatos munkával meg nem mentik a 24. órában, az erdélyi kopó is kipusztult volna. 1944-ben az FCI a fajtát már kihaltnak minősítette. Hosszas kutatómunkával, nagy nehézségek árán 1968-ban sikerült egy testvérpárt Erdélyből átmenteni. Állatkerti Mózsi és Állatkerti Réka több almot is felnevelt a pesti állatkertben, s ezzel elindult a fajta felélesztése.


A feladat azonban még nem ért véget. Az erdélyi kopó állománya még mindig nagyon ingatag, ismertsége kicsiny, a vérvonalakban pedig nagy a beltenyésztés okozta kár. Jelenleg körülbelül 1500 egyed él szerte a világban, évente átlag 70 kiskutya születik. Két alfaja közül a zsemlye sárga rövidlábú erdélyi kopó a maga kb. 20-as egyedszámával már a kihalás szélére jutott, a hosszúlábú (fekete) még megmenthető.


Az erdélyi kopó elegáns külsejű, harmonikus mozgású, szívós alkatú, jó szimattal rendelkező vadászkutya. Kitűnően megállja helyét a házőrzésben is: nyugodt, kiegyensúlyozott, nem támad, de gazdáját megvédi, jól őriz és jelez, csak szükségben ugat. Nagyteljesítményű, bátor a munkában. Nagyvad vadászatára, elsősorban vaddisznó hajtásra, valamint sebzett nagyvad felkutatására kiválóan alkalmas.

 

Célok:

-         
A fajta kipusztulástól való megmentése

-          Az erdélyi kopó, mint őshonos magyar kutyafajta megismertetése, népszerűsítése

-          Az erdélyi kopó-állomány felkutatása, felmérése

-          Az állomány minőségének javítása, a fajta tisztaságának helyreállítása, jellemző tulajdonságainak megőrzése, vérvonal-frissítés

-          Génbank létrehozásának támogatása mind anyagilag, mind szervezőmunkával, a jó vérvonalú kutyák tulajdonságainak megőrzése érdekében

-          Az erdélyi kopók speciális vadász és őrző képzésének támogatása a szükséges feltételek megteremtésével


A fenti célokat az alapítvány nemcsak az úgynevezett "kopós társadalom" érdekében, hanem egyfajta egyetemes célként kívánja kitűzni maga elé és megvalósítani, azért, hogy ezen őshonos magyar kutyafajta a maga kiegyensúlyozott, nyugodt, de ugyanakkor rámenős és bátor természetével még sokáig megörvendeztesse mind a vadászok, mind a kutyákat kedvtelésből tartó emberek szívét. Az erdélyi kopó megmentése egyszersmind része a természet védelmének, hogy ezáltal is hozzájáruljon annak sokszínűségéhez, az egyensúly fennmaradásához.

 

4. Az alapítvány jellege és közhasznú jogállása:

 

4.1. Az alapítvány a az egyesülési jogról,a  közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 34 § (1) bekezdés a) pontja alapján az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

 

-          állatvédelem, állatvédelmi oktatás (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43/A §. (1) bekezdésében jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként);

-          természetvédelem, a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. § (1) bekezdésében jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

-          a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144. § (1)-(2) bekezdéseiben jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

-          kulturális örökség megóvása – (a kulturális örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 1.§ (1), 5.§ (1) bekezdéseiben jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

-          közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának támogatása – (a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 121.§ a) pontjában jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

 

4.2. Az alapítvány nyílt, melyhez csatlakozhatnak mindazok a magyar és külföldi magán- és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik az alapítvány céljával egyetértenek, és a célok megvalósításához anyagi eszközzel, vagyonrendeléssel, vagyoni érték juttatásával hozzá kívánnak járulni, és a jelen Alapító Okirat rendelkezéseit elfogadják. A csatlakozók a csatlakozás tényével nem válnak alapítókká, tehát olyan jogosítványokat és hatásköröket nem szerezhetnek, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kizárólag az Alapító Okiratot alapítóként aláíró személyeket illethetné.

 

Az alapítvány határozatlan időre alakult.


Az alapítvány kész együttműködni minden olyan civil szervezettel, amely az alapítvány céljának megvalósulásában közreműködik.


Az alapítványnak történő felajánlás elfogadásáról, így az alapítványhoz történő csatlakozásról az alapítvány Kuratóriuma dönt.


Az alapítvány támogatója kikötheti, hogy az általa juttatott pénzbeli, vagy természetbeni adomány, illetve vagyonrendelés részbeni, vagy egészbeni felhasználására kizárólag az alapítvány céljain belül, konkrét cél érdekében kerülhet sor.

 

4.3. Az alapítvány működése nyilvános, szolgáltatásait - minden jellegű jogellenes megkülönböztetés nélkül - bárki igénybe veheti az Alapító Okiratban megjelölt célok elérése érdekében. Az alapítvány a működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának nyilvánosságát úgy biztosítja, hogy az erre vonatkozó adatokat az alapítvány székhelyén kifüggeszti.

 

5. Az alapító a 3. pontban meghatározott célok elérése érdekében a jelen alapító okirat aláírásával egyidejűleg a Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Pannonhalmi kirendeltségénél (9090 Pannonhalma, Petőfi u. 2/b) vezetett bankszámlán 100.000 Ft-ot, azaz Egyszázezer Forintot elhelyez.

 

6. Az alapítványi vagyon működtetése:

 

6.1. Az alapítók törzsvagyont nem különítnek el, az alapítvány teljes vagyona, valamint ezen vagyon hozadékai az alapítványi célok megvalósulását szolgálják. Az alapítvány vagyonát a Kuratórium az Alapító Okirat keretei között szabadon használja fel.


Csatlakozás esetén az ezáltal keletkező anyagi forrásokat is az alapítványi célok megvalósítására kell fordítani. Az alapítvány támogatása történhet pénzbeli és természetbeli adományok felajánlásával. A pénzbeli támogatásokat az alapítvány számlájára vagy pénztárába kell befizetni, a természetbeli adományokat az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani.

 

6.2. Az alapítvány működése során önállóan gazdálkodik, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja. Az alapítvány vagyonáról való rendelkezés joga a Kuratóriumot illeti meg.

 

6.3. Az alapítói vagyon az alapítási cél megvalósítására fordítható. Az alapítói vagyon felhasználása pályázatok kiírása, eseti támogatás folyósítása és természetbeni juttatás nyújtása útján történik. A pályázatok kiírásáról és elbírálásának rendjéről, valamint határidejéről, az eseti támogatások és természetbeni juttatások folyósításáról a Kuratórium dönt. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

 

A Kuratórium, mint az alapítvány vagyonkezelő szerve köteles az alapítványi vagyon gyarapítása érdekében tevékenykedni.


Az alapítvány működési költségeit alapvetően a vagyon hozadékából fedezi, de a Kuratórium döntése alapján erre a célra az alapítói vagyon is felhasználható.


Az alapítvány, mint közhasznú szervezet Alapító Okirata az alapítvány honlapján egész évben kifüggesztve megtalálható és folyamatosan megtekinthető az alapítvány működésével, szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatos egyéb tudnivalókkal együtt.


A pályázati kiírásokat a pályázati határidő lejárta előtt legalább 30 nappal ki kell függeszteni az alapítvány honlapján, és csak a pályázati határidő lejárta után vehető le.


A pályázat eredményéről valamennyi pályázót értesíteni kell, és gondoskodni kell az eredménynek az alapítvány honlapján 8 naptári napra történő kifüggesztéséről.

 

6.4. Az alapítvány, mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. Kettőszázezer forint összeget meghaladó támogatás esetén a szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

 

6.5. Az alapítvány, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
Az alapítvány, mint közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

6.6. Az alapítvány, mint közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.


Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.


Az alapítvány befektetési tevékenységet nem kíván végezni, így befektetési szabályzat készítési kötelezettsége nincs.

 

6.7.Az alapítvány az alapítványokra, illetve a közhasznú szervezetekre mindenkor érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik.

 

7. Az alapítvány szervezete, működése:

 

7.1. Az alapítvány vagyonának kezelésére az alapító három fős Kuratóriumot hoz létre, mely Kuratórium az alapítványi célok megvalósításáról köteles gondoskodni. A kuratóriumi tagság megszűnése esetén az alapító köteles újabb tagot vagy tagokat kinevezni.

A Kuratórium elnökét és tagjait az alapító határozatlan időre kéri fel.

 

A kuratóriumi tagság megszűnik:

       a.) a tag halálával

       b.) lemondásával

c.) visszahívással

 

A Kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet a Kuratórium tagja az, a

-          akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

-          akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

 

Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet a Kuratórium tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja.

Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

 

7.2. A Kuratórium évente legalább két alkalommal ülésezik. A Kuratórium ülése nyilvános.
A Kuratórium ülésének összehívásáról a kuratórium elnöke gondoskodik, oly módon, hogy a tagoknak írásbeli meghívót küld amely tartalmazza az ülés helyét, időpontját és a napirendet. Az összehívás akkor szabályos, ha a tagok az ülés időpontját megelőző legalább 8 nappal kézhez vették a meghívót. A napirendet az ülés előtt 5 naptári nappal ki kell függeszteni az alapítvány székhelyén.


A Kuratórium ülését az elnök bármely tag írásbeli kérelmére köteles összehívni. Az összehívásról a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles gondoskodni.
Az ülések határozatképességéhez legalább három tag jelenléte szükséges.

 

Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.


Nem minősül előnynek az alapítvány, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

 

A Kuratórium ügyrendjét maga állapítja meg, továbbá megalkotja az alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát.

 

7.3. A Kuratórium döntéseiről az elnök az érintetteket írásban értesíti és gondoskodik a határozatoknak az alapítvány honlapján történő azonnali, 8 naptári napra történő kifüggesztéséről. A kifüggesztés időtartamába a kifüggesztés és a levétel napja nem számít bele.

 

7.4. A Kuratórium elnöke évente legalább egy alkalommal köteles az alapító részére írásban beszámolni a végzett munkájáról, így különösen az alapítványi vagyon kezeléséről és felhasználásáról. E beszámolót a Kuratórium előzetesen legalább kétharmados többséggel fogadhatja el. Az éves beszámolót az alapítvány honlapján hozza nyilvánosságra.

 

Az alapítvány minden év május hó 31. napjáig előző évről készített beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet az Országos Bírósági Hivatalnál az Ectv. 30.§ (1-3) bekezdésében meghatározott módon letétbe helyezi.

 

7.5. A kuratóriumban végzett munkáért anyagi ellenszolgáltatás nem jár, azonban a felmerült költségek megtérítésére az elnök és a tagok igényt tarthatnak.

 

7.6. Az alapítvány képviselete:

 

Az alapítvány képviselője a Kuratórium elnöke egy személyben, vagy a Kuratórium további tagjai együttesen.

 

A Kuratórium elnöke: Mándoky Eszter (anyja neve: Szabó Lilla Gizella)

 

A Kuratórium tagjai: Kiss Boglárka (anyja neve:  Loós Ilona) és Kovács Őrs Levente (anyja neve: Herman Judit)

 

Az elnök a további tagokkal, a további tagok pedig az alapítóval és egymással sem állhatnak közeli hozzátartozói vagy bármilyen összeférhetetlenségi viszonyban. Nem jelölhető ki olyan összetételű Kuratórium, amelyben az alapítók - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhatnak.


A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.


A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.


A bankszámla feletti rendelkezéshez a Kuratórium elnökének önálló, vagy a Kuratórium további tagjainak együttes aláírása szükséges.

 

7.7. Az alapítvány, mint közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba bárki betekintést kérhet írásban - az irat keletkezésétől számított 15 napon belül - a Kuratórium elnökétől, amennyiben ez mások jogait, vagy jogos érdekeit nem sérti. A Kuratórium elnöke gondoskodik arról, hogy a kérelem beékezésétől számított 5 napon belül az alapítvány székhelyén lehetővé váljon az iratbetekintés.


A Kuratórium elnöke gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amely rögzíti a Kuratórium döntéseit, időpontjait és hatályát, az adott döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét). A döntés közzétételéről a Kuratórium elnöke gondoskodik a 7.3. pontban foglaltak szerint.

 

7.8. Az alapítók rögzítik, hogy az alapítvány várható éves bevétele a jelen okirat készítésének évében várhatóan az Ötvenmillió forintot nem éri el, ezért Felügyelő Szerv létrehozásáról nem rendelkeznek. Amennyiben az alapítvány, mint közhasznú szervezet éves bevétele a jövőben az Ötvenmillió Forintot eléri, vagy meghaladja, az alapítók gondoskodnak a felügyelő szerv létrehozásáról.

 

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a Kuratórium elnöke vagy tagja

b) az alapítvánnyal e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) az alapítvány cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

8. A közcélú adománygyűjtés szabályai:


Az alapítvány, mint közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.


Az alapítvány, mint közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

 

9. Beszámolási és nyilvántartási szabályok:


Az alapítvány, mint közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, melynek tartalmára az egyesülési jogról,a  közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 29 §. (6)-(7) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.


A közhasznúsági melléklet elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági mellékletet elfogadottnak kell tekinteni, ha azt a Kuratórium egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával elfogadta. Az éves közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetőleg arról - saját költségére - másolatot készíthet.


Az alapítvány, mint közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

 

10. Az Alapító Okirat módosítása:


Az alapító okiratot az alapító a Ptk. 3:393. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint módosíthatja.

 

11. Az alapítvány megszűnése:


Az alapítvány a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg.


Az alapítvány törlésére kerül sor, ha a bíróság az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabályváltozás folytán a bejegyzést meg kellene tagadni. A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapítók a kijelölést nem vonják vissza, és kezelőként más szervet nem jelölnek ki.


Az alapítvány bármely okból történő megszűnése esetén a megszűnés időpontjában meglevő alapítványi tiszta vagyont hasonló célú alapítvány javára kell juttatni.


Az alapítvány, mint közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes tartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

12. Az alapító a Ptk-ban biztosított jogainak gyakorlására - halála esetére - maga helyett Pelczéder Tibort jelöli ki. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók

 

13. Az alapító tudomásul veszi, hogy az alapítvány érvényes létrejöttéhez és a jogi személyiség elnyeréséhez az alapítvány jogerős bírósági nyilvántartásba vétele szükséges

 

14. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint az alapítványokra vonatkozó egyéb jogszabályok, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

 

15. Az alapítvány a tevékenységét, működését pártoktól függetlenül fejti ki, szervezete pártoktól független, közvetlen politikai tevékenységet nem végez, pártoktól anyagi támogatást nem kér, és nem fogadhat el, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselő-jelöltet választáson nem állít, és nem támogat.

 

Budapest, 2014. május 30.

 

 

Szilágyi Márta

alapító

 

Kép

Alapító Okirat