Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az erdélyi kopó képességvizsga szabályzata 

Ezen szabályzat szerint vizsgáztathatók az egyéb, vaddisznó-hajtásra használt kopófajták (szlovák kopó, alpesi tacskókopó, szávavölgyi kopó, stb.)

 
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK:
 
1. A képességvizsga az erdélyi kopó munka- teljesítményvizsgálatának alapvető rendezvénye. Célja, hogy a fiatal erdélyi kopó legfontosabb öröklött vadászati adottságait felmérje, ezáltal megállapítsa, hogy az adott egyed megfelel-e a fajtastandard munkatulajdonságokra vonatkozó előírásainak. Azok a kutyák, amelyek nem teljesítik a képességvizsgát, nem vehetők tenyésztésbe. Sikertelen vizsga bármikor megismételhető.
 
2. A vizsgára nevezhető minden erdélyi kopó, mely betöltötte a 12 hónapos kort. Azonban szorgalmazni kell, hogy a kopók minél fiatalabb korban vizsgázzanak, amikor a kiképzettség még nem fedi el a veleszületett adottságokat (12-20 hónapos korban).
 
3. A képességvizsga rendezéséhez olyan, vadászatra alkalmas területet kell biztosítani, ahol a vad rejtőzködéséhez kellő takarás van, de a kutyának megfelelő szabad mozgást tesz lehetővé. A vad minden esetben élő vaddisznó, melyet egy bekerített, maximum 1 ha-s területen (vaddisznóskert) szabadon engedünk. Ahol a terület ezt nem teszi lehetővé, szükségmegoldásként a vaddisznó a területre az állatvédelmi előírásoknak megfelelő módon, ketrecben is kihelyezhető.
 
4. Ketrecben a vaddisznót olyan terepen helyezzük el, ami kellően takarja a vadat: sűrű aljnövényzetű erdő. Ha nem megfelelő a takarás, a ketrecet ágakkal fedjük el, azonban ez a megoldás a feladat reális elbírálásához nem igazán szerencsés.
 
Vaddisznóskertben a terepnek lehetőleg annyira fedettnek kell lenni, hogy a kutya lehetőleg ne szemre keressen. Ez a fedettség azonban a bírálatot is megnehezíti, ezért a kertben egy magaslest kell elhelyezni.
 
5. A vonszalék fektetéséhez gyér aljnövényzetű erdei területet vagy ligetes területet kell biztosítani.
 
6. Az idegrendszeri vizsgálat egy megfelelő méretű tisztáson vagy mezon történik.
 
7. A képességvizsga ideje alatt csak az a kutya lehet szabadon, amelyik éppen vizsgázik, és a bíró engedélyezi a kutya elengedését. A többi kutyát a vizsga befejezéséig pórázon kell tartani.
 
8. Amennyiben a vizsga során a kutya kárt tesz a vaddisznóban, azt a rendező szerv és a kutya tulajdonosa egyenlő arányban osztozva téríti meg a disznó tulajdonosának.
 
II. FELADATOK LEÍRÁSA
 
1. Vaddisznóhajtó fázis
 
Kép A vizsgázó a kopót pórázon a területre vezeti, elengedi és keresésre buzdítja (szükség esetén több alkalommal is). A kopónak érdeklődve kell keresnie. Itt még csak a keresőkedvet bíráljuk, a módszerességet és a stílust kevésbé. Amelyik kopó megtalálta a vadat, a feladat 50 %-t teljesítette. Amelyik nem találta önállóan, azt a vezetője odavezetheti, ez esetben azonban csak akkor értékelhető a feladat, ha a kutya ezt követően már önállóan dolgozik.
 
Miután megtalálta a vadat, határozott érdeklődést kell mutatnia iránta, hanggal kell jeleznie . Amelyik kopó kitartóan néhány percen keresztül jelzi hanggal a vaddisznót, "megfelelt" minősítést kap. Ha nem mutat elég érdeklődést, segítő kutyát lehet alkalmazni. Ez bármilyen fajtájú eb lehet, az egyedüli fontos szempont, hogy tapasztalt, dolgozó disznós-kutyának kell lennie. Ha a kopó segítő kutyával sem mutat határozott érdeklődést, "nem felelt meg" minősítést kap.
 
Vaddisznóskertben a feladat annyiban bővül ki az előzőhöz képest, hogy a vad és a kutya szabadon mozoghat a kerten belül, így a kutyának lehetősége van annak hajtására, a bírónak pedig, hogy elbírálja a kopó legfontosabb, fajtajellegnek megfelelő tulajdonságát, az ún. "hajtóhang" meglétét. Ez a hang a kopófajták esetében kiemelten fontos, a jövőben ennek bírálatára kell a hangsúlyt fektetni.
 
A képességvizsga célja tehát, hogy a kutya viselkedését elbíráljuk élő vaddisznóval szemben.
 
2. Az idegrendszer vizsgálata: viselkedés lövésre
 
Egyszerre maximum 5 kopó vizsgázhat. Egy nyílt területen a vezetők egymástól 3- 5 méterre haladva laza pórázon vezetik kutyájukat. Az ebek nem zavarhatják egymást. Tőlük minimum 20 méterre egy segítő puskából, esetleg riasztópisztolyból 1 perces különbséggel 2 lövést ad le. A kutyák felfigyelhetnek a lövésre, de kifejezett ijedtséget nem mutathatnak, vezethetőnek kell maradniuk. Amelyik kutya megijed, de pórázon továbbvezethető, lövésre érzékeny. Amennyiben a többi feladaton jól megfelelt, a vizsgát teljesítheti, de a törzskönyvére rá kell vezetni: "Képességvizsgán lövésre érzékeny". Amelyik rángatja a pórázt, menekülni próbál, vagy a lövések után nem vezethető tovább, a vizsgán nem felelt meg. A törzskönyvre rá kell vezetni: "Képességvizsgán lövésfélő"
 
3. Vonszalék-munka
 
Kép Gyér aljnövényzetű erdőben vagy ligetben kb. 100 lépés hosszan egy töréssel, friss (nem kiszárított) vaddisznó csülökkel, esetleg szarvaslábbal vonszalékot húzunk. A fektetéshez őz nem használható . Minden kopónak külön vonszalékot készítünk. A vonszalékot ne fektessük széllel szemben. Egyszerre csak egy kopó dolgozik, végig vezetéken. A vezető nem irányíthatja a kutyát, de keresésre buzdíthatja. A bíró a vezető mögött vagy a vonszalék mellett haladva értékeli a munkát.
 
Megfelelő annak a kutyának a teljesítménye, amelyik érdeklődik a nyom iránt, önállóan keres és megtalálja a vonszalék végét a nyomon haladva. Ha a kopó eltávolodik a nyomtól, és a bíró úgy ítéli, hogy arra segítség nélkül nem tér vissza, utasítására a vezető visszahívhatja és újból indíthatja a kutyát. Ezt két alkalommal ismételheti meg, ha ezen felül újból elhagyja a nyomot, "nem felelt meg" minősítést kap.
 
III. ÉRTÉKELÉS:
 
A képességvizsga során a kopók kizárólag " megfelelt " illetve " nem felelt meg " minősítést kaphatnak. A kiemelkedő egyedek eme tulajdonságát megjegyzésként a bírálati lapra rá lehet vezetni.
 
A bírók a bírálati lapon rövid szöveges leírást adnak a kutya munkájáról.
 

Sikertelen képességvizsga esetén az bármikor megismételhető.

 

Forrás: www.erdelyikopo.net